Nopcsa Ferenc, báró (Déva, Hunyad vm.,1877. május 3. - Bécs, 1933. április 23.)

Nopcsa Ferenc földbirtokos, paleontológus, geológus, az MTA tagja volt (l. 1917, r. 1928). A bécsi Theresianumban nevelkedett, ahol földtant tanult. Érdeklődése akkor fordult az őslények felé, amikor 1895-ben, szentpéterfalvai birtokukon (Hunyad vármegye) krétakori ősgyíkmaradványokat talált. A Theresianum elvégzése után a bécsi egyetemen tanult. Már elsőéves időszakában bemutatták egy ősgyíkokkal foglalkozó dolgozatát a bécsi Akadémián. Bejárta szinte egész Európát. Olaszországban, Krétán, Franciaországban és Angliában járt. Utazásai alatt dolgozott, politikai és geológiai ismereteit bővítette. 1903-ban Albánia felkeltette az érdeklődését. 1905-től 1907-ig rendszeresen végzett ott geológiai kutatásokat. 1910-től többször is járt Albániában, ahol nemcsak geológiai, hanem paleontológiai, sőt néprajzi anyagot is gyűjtött. 1912-ben a londoni geológiai társaság első tagja lett. 1925-ben kinevezték a Földtani Intézet igazgatójává. Ekkor kezdet tektonikával behatóan foglalkozni, e célból bejárta az Adria vidékét és Olaszországot. 1929-ben lemondott a Földtani Intézet igazgatói állásáról és akadémiai tagságáról. Bécsbe költözött. 1933-ban öngyilkos lett. Haláláig legfőbb kutatási területe a dinoszauruszokkal kapcsolatos problémák tisztázása, valamint Albánia geológiája volt.

Hagyatéka

Kéziratok:

-"Az albán forradalom okai" (Tasnádi Kubacska András kézirásával kimásolt naplórészlet, 1928. Bécs)
-"Az erjedő Albánia"
-"Báró Nopcsa Ferenc újságcikkei Albániáról" (naplójából jegyezte Tasnádi Kubacska András)
- "Fejlődéstani és örökléstani következtetések a hüllők tanulmányozásából" (77 f. autográf, évszám nélkül)

-"Scolasurus Cutleri a new Dinosaur" (28 f. gépirat autográf betoldásokkal + 33 f. gépirat)

-"Fejlődéstani és örökléstani következtetések a hüllők tanulmányozásából" (77 f. autográf, é.n.)
-Önéletrajz (69 f. gépirat, autográf)
-előadás szövegek (kézirat): "Kihalt sárkányok" (Uránia)


Újságkivágatok:

-róla szóló cikkek: Pesti Napló, Órai újság, Budapesti Hírlap, Magyarság, Az Est, Magyarország, Függetlenség, Esti Kurír;
-külföldi újságban megjelent cikkeinek kivágva (London News).

Levelezések:

-levelezése Lukas Waagennel (1928-1929);
-levelek, levelezőlapok Nopcsa Ferencnek (31 db);
-levelezése Friedrich von Huene-vel (német paleontológus) (99 db eredeti levél, 3 postai levelezőlap, 1908-1927 közöttiek);
-N. által írt hivatalos levelek, levélfogalmazványok (1925-1928 közöttiek; 247 lap)
-hivatali fogalmazványok (tárgya: Pesti Nemzeti Múzeum, címzett: Anker Lajos; 4 db lista, 2 db elszámolás)
-levélmásolatok N. F.-től hivatalos szerveknek (1925-1928 közöttiek)
-levélmásolatok magányszemélyeknek (1926-1929 közöttiek)

Fotók, rajzok stb.:

-fényképtáblák (földtörténeti rétegek)(4 db)
-rekonstrukciós rajzok (3 db)
-Albániában készült fényképek (26 db, felirattal)

Könyvek:

-Aus Šala und Klementi : albanische wanderungen vonFranz Nopcsa. Sarajevo, 1910. (Daniel A. Kajon). 115 p., 16 t. + 1 térk.
-Franz Baron Nopcsa von András Tasnádi Kubacska. Bp. : Magyar Nemzeti Múzeum, 1945. 295 p., 7 t.




Internet források:

Robert Elsie: Nopcsa Ferenc fotógyűjteménye www.albanianphotography.net/hu/nopcsa.html
Magyar Életrajzi Lexikon: mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC10888/11294.htm
Jeles Napok (Neumann-Ház): jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nopcsa_ferenc_szuletesnapja__1877

Xántus János (Csokonya, 1825. október 5 - Budapest 1894. december 13.)

Xántus János természettudós, utazó, néprajztudós, az MTA levelező tagja volt. 1849 után Észak-Amerikába emigrált, ahol jelentős néprajzi anyagot gyűjtött a közép-nyugati indián törzsekről. Ezután a déli államokba ment növény és állatföldrajzi megfigyeléseket végezni. 1855-ben expedíciót indított az Arkansas forrásvidékének feltérképezésére, majd Kaliforniát és Mexikót járta be. 1861-ben hazatért. A pesti Állatkert egyik megalapítója (1866) és első igazgatója volt. 1868-ban a Távol-Keletre utazott, ahonnan jelentős természettudományi és néprajzi gyűjteménnyel tért haza. 1872-ben közreműködött a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, amelynek 1892-ben alelnöke lett. Ugyanebben az évben Xántust kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának első igazgatójává.

Hagyatéka

Gyűjtési iratok:

-Gyűjtési iratai 1869-1873;
-A Magyar Nemzeti Múzeum állattárába 1867-1872 március végéig begyűjtött szerzemények táblázati kimutatása;
-Kelet-ázsiai kiküldetésen szerzett könyvek, kéziratok és egyéb irodalmi termékek jegyzéke (33 tétel, az első 69 hiányzik) (Yokohama, 1869. okt. 29.) ;
-Jegyzéke a kelet-ázsiai kiküldetésen gyűjtött és készpénzen vett természetrajzi és népismei tárgyaknak (3608 tétel; 56 ív); a jegyzéken fel van tüntetve a folyószám, a tárgy megnevezése, rövid jellemzése, a tárgy származási és lelőhelye, darabszám, fizetett összeg (frank, ctme), jegyzet (általábam ide a gyűjtés körülményeit írta le);
-Beszerzési helyek: Macao-Kína, Macafsar-Celebesz, Szingapúr, Sarawak-Borneó, Matang-Borneó, Szárebusz-Borneó, Rajang-folyó-Borneó, Sadang-folyó-Borneó, Simunjan-folyó-Borneó, Batang-Lupár-folyó-Borneó, Yokohama-Japán, Nagasaki-Japán, Oosaka-Japán, Kobé-Japán, Jangce-Kína, Hong Kong-Kína, Nauhin-Kína, Ceylon, Malacca

-Xántus által Kelet-Ázsiában gyűjtött hemipterák lelőhelyeinek jellemzése (autográf jegyzet)

-Levelezések: magyar, angol, német nyelvűek; pl. Eötvös Józseffel, Felix Flügellel,
Edward J. Nolannal , Spencer F. Bairddel, Richard Bowdler Sharpe-pal;

-Néhány összegyűjtött cikke a Fővárosi lapok című újságból:

A khinai nőkről (népismei rajz) 1-3. rész
Az új év Khinában

-Saját készítésű betűrendes jegyzékek (katalógusok): a Magyar Nemzeti Múzeum állattári Kézi Könytárának szakkönyveit sorolja fel állatcsopotonként illetve tematika szerint külön füzetekben (26 db). Xántus 1855-1885 között készítette a jegyzékeket.

-Könyv:

Xántus János: A Föld- és térkép készítésről : Segédkönyv középiskolák használatára. Bp. : Aigner Lajos, 1879. 62 p.

Frivaldszky János (Rajec, Trencsén vm., 1822. június 17. - 1895. március 29.)

Frivaldszky (Frivaldi) János zoológus, az MTA tagja, Frivaldszky Imre természettudós unokaöcsse volt. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben, Nagyszombatban és Léván végezte, Vácott érettségizett. 1840-től Pesten mérnöknek tanult, de szabadidejében nagybátyja, Frivaldszky Imre mellett dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1847-48-ban letette a mérnöki szigorlatot. 1852-ben a Magyar Nemzetti Múzeumhoz kinevezték segédőrnek, majd őrnek. 1870-ben a múzeum Állattárának igazgatójává (igazgatóőrévé) léptették elő. Főleg a rovarok tanulmányozásával foglalkozott és hazánk faunájából sok új fajt fedezett fel és írt le. A Balkán-félszigetet kétszer beutazta és közben gazdag anyagot gyűjtött. Az MTA 1865-ben levelező, 1873-tól rendes tagjává választotta. Több tudományos testületnek is tagja volt. Az MTA kiadványaiban, a Természetrajzi füzetekben és számos külföldi kiadványban is megjelentek kisebb-nagyobb dolgozatai, amelyekkel hazai és nemzetközi elismerést szerzett.

Hagyatéka

-Kézzel írt jegyzetek: "Bogarak gyűjtésének némely fortélyai", "Némely jegyzetek a lepkegyűjtésről" (A hernyókról; Puppák; Magok a pillangók), "Észrevételek Rómer Flórisnak "a magyar nemzeti Múzeum rendeltetése" czímű czikkére";

-Kézirattöredékek
-Különféle beadványok, levélmásolatok, számítások;

-Hivatalos levelek: több mint 50 személlyel folytatott levelezése, személyenként külön dossziéban. Sok közülük csak 1-1 levelet tartalmaz, de van olyan dosszié is, amelyikben 20-40 darab levél is található. Megpróbálom felsorolni, hogy kik azok a személyek, akiktől jelentősebb mennyiségű levél található a Frivaldszky-hagyatékban:
- Chyzer Kornél (orvos, zoológus): 11 db levél (1880-1883)
-Karl Friedrich Brunner-von Wattenwyl (svájci származású természettudós, entomológus, fizikus, geológus): 13 db levél + 1 db levelezőlap (1866-1878),
-Brancsik Károly (zoológus, orvos): 12 db levél + 1 db lista (1873-1876),
-Daday Jenő (zoológus, hidrobiológus, műegyetemi tanár): 8 db levél + 2 db jelentés (1883-1895),
-G. A. Frank (amszterdami állatkereskedő): 42 db levél + 1 db számla (1870-1873),
-Edward Gerrard (brit állatpreparátor): 25 db levél + 5 db lista (1872-1875),
-Herman Ottó (természettudós, néprajzkutató, régész, politikus): 22 db levél (1868-1874)
-Edmund Reitter (német entomológus): 35 db levél (1874-1878) + 1 db levelezőlap + 18 db lista